Október hónap köve az opál

A nemesopál régóta ismert ásvány. Neve szanszkrit eredetű, az „upala” szó ugyanis drágakövet jelent ezen az ősi nyelven. Különleges szépségét tehát már évezredekkel ezelőtt is értékelték eleink. E ritka tulajdonság pedig az „opalizáció”, vagyis az a jelenség, hogy az opál egyes fajtáinál az áttetsző ásványi anyag színe a ráeső fény irányától függően változik, a szivárvány színeiben irizál. Ez a színjátszás nem minden opálféleségnél figyelhető meg, csak a nemesopálnál.

szintetikus opál cica szett

De mi is tulajdonképpen az opál? Anyagát tekintve megszilárdult szilikagél, vagyis szerkezet nélküli, víztartalmú szilícium-dioxid. Mindig tartalmaz több-kevesebb vizet – amelynek tartalma akár a 30 százalékot is. Keménysége az ásványok keménységét jelző Mohs-skálán 5,5 és 6,5 között mozog, tehát nem tartozik a kemény drágakövek közé. Szerkezetét vizsgálva a közönséges üveghez hasonlíthatnánk leginkább, ám az opál nem átlátszó, csak áttetsző anyag. Számos változata ismert. Valamennyi opálféleség sajátsága az a különleges tompa selyemfény, amelyet a megszilárdult szilikagél anyagába zárt mikorszkopikus vízcseppek fénytörése okoz.

A közönséges opál mattfehér anyaga a tejüveghez hasonló, ám annál fényesebb, a ráeső fényben selyemfényű. Ha a megszilárdulás folyamán egyéb ásványi anyag is kerül a szilikagélbe, akkor a színe megváltozik. A rózsaszíntől a zöldig, az okkertől a feketéig nagyon sok változata ismert a színes opáloknak. A barna, okkersárga színű „májopál” egyik legismertebb lelőhelye éppen Magyarországon, a Zempléni-hegységben található. Nevadában zöld színű opálok találhatók, míg Indiában fordul elő a „mohaopál”, amelyben a fehér alapanyagba zöld és szürke foltok keverednek. Gyakran opálosodnak régmúlt korok fosszilis faanyagai, ekkor az opál megőrzi az eredeti fa szerkezetét; neve „faopál”. Legismertebb lelőhelye Dél-Brazília, ahol egész erdők opálosodott maradványai láthatók. A narancssárga-vörös színű és majdnem tökéletesen átlátszó opálváltozat a tűzopál, mely Törökországban fordul elő.

Abban minden opál-lelőhely megegyezik, hogy a kő finom bevonatok, erek formájában jelenik meg az anyakőzet felületén, illetve repedéseiben.  A legszebb kövek az északkelet-brazíliai Piauí lelőhelyeiről kerülnek elő. Az itteni homokkő sziklái mesés szépségű és értékű drágaköveket rejtenek. A környék igen ritkán lakott, nagyrészt lakatlan és jellegzetes félszáraz trópusi erdővel borított. Utak nincsenek, legfeljebb ösvények, amelyeket időről időre újra kell vágni. A szinte érintetlen növényzetből fantasztikus formájú sziklacsoportok emelkednek; ezek üregeiben kell megtalálni a drágakő ereket, vagy az opálbevonatot. Ahol új lelőhelyet találnak, a föld alá is leásnak a drágakő után; igen kezdetleges módszerekkel, kizárólag kézi erővel, mint annak idején nálunk a középkorban. Ha a bányász nemesopállal borított sziklafelületet talál, gondosan kiemeli az értékes ásványt az anyakőzettel együtt.

A nyers köveket azután a városba szállítják, ahol feldolgozzák. Az értékes drágakövet előbb le kell választani az anyakőzetről, amit csak megfelelő eszközök és hozzáértő szakember segítségével lehet végezni. Ezután előkészítik a nyers köveket a további feldolgozáshoz. A nemesopál előfordulásából adódik, hogy az ásványbevonat nem egyenletes minőségű. A nyers drágakövet tehát gondosan megvizsgálják, és csak a kiváló minőségű részeket használják fel. Ezután következik a drágakőcsiszolás: a legtöbb ékkőtől eltérően, a nemesopált nem lapokra csiszolják, hanem ovális, domború, ún. cabochon (kaboson) formára. Ez lehet kör, vagy akár csepp alakú is. A különlegesen szép és nagy nemesopáloknál pedig megtartják a drágakő eredeti, olykor teljesen szabálytalan formáját, és ezt kerekítik le, majd az ékszerész fantáziájára bízzák, hogy milyen formába foglalja a drágakövet.

A feldolgozás során lehulló apró, karátnál kisebb nemesopáldarabokat mozaikszerűen műgyantába foglalják, és így kerülnek felhasználásra. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy ezek a kövek sokkal olcsóbbak, mégis sokat megtartanak az „igazi” opál szépségéből. Az asztrológia hagyománya szerint az opál a Rák, Szűz, Nyilas, Vízöntő és Halak csillagjegyek köve, a kristálygyógyászat szerint pedig erősíti a légutakat, csökkenti a vérrögképződést, hat a félelmek, szorongás vagy apátia ellen. Ösztönzőleg hat depresszió és apátia esetén, valamint segíti a kommunikációt, kreativitást.

 

 

További valódi, vagy szintetikus opálból készült termékek itt >>>