Rendben A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához.
Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztató

Te mit tudsz a húsvétról?

szerző: SpaceChicken
publikálva: 2016. március 16.


A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között).

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtte ki magát. A történet szerint Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

 

Az ünnepet negyvennapos (hamvazószerdától nagyszombatig tartó) böjti időszak készíti elő. Húsvétkor ünnepeljük a világosság győzelmét a sötétség, illetve az élet győzelmét a bűn és halál fölött. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.

Húsvét vasárnap mindenhol ünnepélyes szentmisét tartanak. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, Alleluja" szavakkal.

Maga a "húsvét" elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvét vasárnapi szertartásnak része a hagyományos húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.

A szentelt étel maradványainak eleink varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját például a veteményesre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

 

Húsvét hétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. 

A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín pedig Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól ismert.

A húsvét hétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, játékokkal. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat is rendeztek.

 

Nézz szét a Meska alkotóinak szebbnél szebb húsvéti apróságai között!

 

 



Cimkék: húsvét, Ünnep, bárány, csibe, locsolkodás, locsolás, nyuszi, kakas, tyúk, nyúl, tojás, pirostojás, hímestojás, étel, áldás, hagyomány, hímes