Rendben A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához.
Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztató

Húsvét a Fehér családban

szerző: fehercsaba
publikálva: 2015. március 31.


A mi családunkban a húsvéti hagyományok egy régi szakdolgozatig nyúlnak vissza, amikor Csaba bejárta szülőföldje, Fehérgyarmat környékének falvait, és gyűjtötte, rajzolta, fényképezte a tojásokat. Hímeseket, ÉLET-jelekkel teliket. Könyv is született aztán belőle, Tavaszi szél vizet áraszt címmel. Ebbe nőttek bele a gyerekeink. Nagypénteken, nagyszombaton Luca lányunkkal pici kora óta írjuk a szatmári aranyozott tojásokat azóta is. Órákon át, harmincat-negyvenet, hogy legyen elég Húsvét hétfőre.

 

Meditáció, varázslat. Jelet rakni, ami a mindenségről beszél.

Arról, hogy nem ÉN és TE, fiú és lány hanem MI! A MI-NDENSÉGÜNK teremti meg a jövőt.

A hozzá való szerszám, az ezüstfejű "kice" persze Csaba műve, az anyának asszonyos-kontyosra formált véggel, a nagylánynak pedig bimbós faragással.

 

Régen az én tojásaim voltak a szebbek, Lucáé pedig kicsit ákombákom vonalú, bár nagy igyekezettel készítettek.
Ez az utóbbi években már nagyot fordult, a lányom tojásai egyszerűen gyönyörűek, és bizony először azokat válogatják a kosárból a locsolók. Mondjuk, ez így is van rendjén.

A locsolkodás pedig úgy kezdődik nálunk, hogy az ágyból hajnalban finom permettel "segítenek ki" apa és két nagyfia bennünket. 


Az első vízcsepp észlelése után villámsebesen kell kifutni a kertbe, hogy a vödör- szódásüveg már a szabadban érjen, és ne ússzon a ház.

Ezután a fiúk elindulnak a maguk útjaira, hogy el ne hervadjanak az ismerős lányok, mi pedig várjuk a locsolókat, akik késő délutánig hol illatszerrel, hol újabb vödrökkel jelennek meg.

Pénz nincs.

Nem adunk, és a fiaink nem fogadnak el, viszont nagy kosár tojással jönnek ők is haza, és a meglocsolt lányról bizony tisztes bemutatkozó, hogy mit adott: csokitojást, vagy szépen írottat, mert bizony annyit ér.

Húsvét. 
Mindennek jelentése, és jelentősége van. 
Az életet kell megújítani, férfit és nőt összekapcsolni, a nemi szerepeket megerősíteni. Ragyogó tojást ajándékozni, hogy a fiúk teremtő Nappá nőjenek. Életvízzel locsolni a lányokat, ragyogtatni, udvarolni, Holddá emelni őket. Mert egyedül, magukban nem tudnak a Teremtés részei lenni. Együtt viszont évről- évre megtörténik velük-bennük a csoda, az örök körforgás, a Feltámadás.
Szóval: a legkedvesebb ünnepünk.
Fehérné Korcz Judit


Cimkék: húsvét, hagyomány, ezotéria, szokások


Hozzászólások:


fehercsaba
bolt | profil
Mi is, Zoli!

Hozzászólás dátuma: 2015. április 01.

sipmuhely
bolt | profil
Ez így volt jó. Asszonykézből, melyekkel a tojás készül. Köszönjük!

Hozzászólás dátuma: 2015. április 01.

fehercsaba
bolt | profil
Köszönjük! Igen, tudjuk a páros tojást...Ha eljön az ideje, bizonyára lesz legény is, aki kiérdemli...

Hozzászólás dátuma: 2015. március 31.

gallmarcsi
bolt | profil
Jó látni, hogy van még olyan hely, ahol szintén él a hagyomány! :)
És akit kiválaszt magának a leány, annak ne felejtsen el két tojást adni, mert ennek is jelentése van. ;)
Nálunk gice a tojásíróka, de ettől gyönyörű a magyar nyelv!
Köszönjük a szép cikket!

Hozzászólás dátuma: 2015. március 31.

KisdioStudio
bolt | profil
Köszönöm a szép, elgondolkoztató írást!

Hozzászólás dátuma: 2015. március 31.