Gyöngytan II. - Csehek és osztrákok

Ahogy a blogbejegyzés előző részéből is kiderült, az ún. apró gyöngyök területén a japánok viszik a prímet. A gyöngyfűzéshez azonban más típusú gyöngyöket is felhasználunk, melyek gyártásában még mindig Európa a vezető. A kontinensen belül is két, hozzánk közel álló ország: Csehország és Ausztria azok, amelyek gyárai gyönyörű gyöngyeikkel emelik alkotásaink fényét.

A cseh üveggyöngy gyártás
 
A cseh üveggyöngy-készítés története egészen a XVI. századig nyúlik vissza, csúcspontja pedig az II. világháború előtti időszakra tehető. A központ akkor és ma is Jablonec nad Nisou volt. Rengeteg apró manufaktúra működött a városban, közülük is a mai napig kiemelkedő az 1915-ben alakult Preciosa. A II. világháború után bekövetkezett államosítások azonban megtörték a fejlődést, és az iparág csak a ’60-as években tért magához. A terület ma már visszaszerezte vezető szerepét az üveggyöngy gyártás világában, és minőségben már a Swarovski céggel is felveszik a versenyt.
 
A cseh gyöngytípusok
 
Elöljáróban annyit, hogy a leggyakrabban használt típusokat fogom felsorolni. A különlegesebb formájúak (farafell, hexagon stb.) most kimaradnak. A későbbiekben, ha egy minta miatt előkerülnének, ejtek róluk szót.
 
Kása:
A japán mellett legtöbbször használt kása típus. Ára kicsit kedvezőbb mint a japáné, bár színei kevésbé élénkek. Az utóbbi időkben viszont a csehek is ráébredtek arra, hogy a japán kása gyártás elhúzott mellettük, így ők is egyre nagyobb színválasztékkal vannak jelen a piacon. Egyre több árnyalatban lehet kapni matt gyöngyeiket is. Apróbb méretkülönbségek tapasztalhatóak a japánnal szemben (például  a Preciosa gyárnak nincs 15/0-s gyöngye). A legtöbbször használt és külön nevet is kapott gyöngye 13/0-s melyet Charlotte-nak neveznek, bár ma már ez összefoglaló neve lett a cseh kásának. Tehát ha egy mintaleírásban ezzel találkozol, akkor tud, hogy az a minta cseh gyönggyel készül. További különbség a japánnal szemben, hogy a csehek a gyöngyök széleit is metszik egy kicsit, ezzel növelve a fénytörés felületét.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csiszolt:
Itthon helytelenül terjedt el ez a megnevezés, pontosabb lenne a fazettázott gyöngy kifejezés. Ezek a gyöngyök úgy készülnek, hogy az üveget magas hőfokon formára préselik, majd tűzzel polírozzák, ezt követően kapják meg bevonataikat. (A különböző bevonatokról a következő bejegyzésben lesz szó.) 2-től 22 mm-es méretig kaphatóak. A leggyakrabban használt méretek a 3, 4 és 6mm-es. Áruk jóval kedvezőbb az ólomkristály alapú gyöngyöknél, és általában helyettesíthetőek is azokkal, így kezdőként ideális választás. 3mm-es változata 5 Ft/db ártól, 4mm-es 8Ft/db a 6 mm-es 10 Ft/db-tól kapható, de általában több darabos csomagokban árulják.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cseh tekla (imatation pearls)
 
A tekla gyöngyök angol nevükben is mutatják miről van szó. Bizony, ezek az igazgyöngyök másolatai. Szándékosan írok másolatot, és nem hamisítványt, mert ma már túlnőtt eredeti célján és a gyöngyfűzők legkedvesebb és egyik legszebb szövetségese lett. Az alap itt is a formává préselt üveg, mely egy ún. tekla mázat kap, melynek összetétele természetesen ipari titok. Annyit mindenesetre lehet tudni, hogy fényét a máz alapját adó halpikkelyek adják.
Az igazi tekla gyöngyök a máz miatt nem átlátszóak. Kétfajta változatuk van: fényes és teljesen matt. Persze ma már vannak különböző felületűek is, de az igazi klasszikus teklák sima felületűek. 4 és 16 mm között gyártják, darabra szintén ritkán lehet venni.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lámpagyöngyök
 
Az igazi kézműves gyöngyök. Az alkotó gázzal működő égő felett egy (ma már) műanyag csövecske köré üveget olvaszt, és ennek a folyamatnak a során alakítja ki a gyöngy formáját, melyet további üveggel díszíthet. Készítéséből adódóan nincs két egyforma gyöngy, viszont pont az eljárás miatt ezek a legdrágább gyöngyök. Egy darab a több száz forintos árat is elérheti. Ha cseh lámpagyöngyöt keresel, használd a bohémiai lámpagyöngy kifejezést a keresőoldalakon.
 
 
Preciosa – versenyben a Swarovskival. 
 
Ún. Machine Cut Bead- vagyis gépi csiszolású gyöngy. Ezeknek a gyöngyöknek (ahogyan a swarovski kristályoknak is) ólomüveg az alapja. Az üveg pontos összetétele ipari titok, összetétele  és a vágások által létrehozott fénytörés adja ezeknek a gyöngyöknek a különleges ragyogását. Az elmúlt évek során a Preciosa gyár olyan magas szintre fejlesztette technikáját, hogy csak szakavatott szem képes megkülönböztetni a Preciosa gyöngyöt a Swarovskitól. Ára viszont a mai napig alatta van a Swarovskiénak, tehát, aki olcsóbban szeretne csillogó ékszert, nyugodtan válassza a Preciosát. Ma már a magyar boltok is egyre nagyobb választékban tartanak belőlük. Áruk 15-20 Ft-tól indul, mérettől függően (3 és 4 mm-est használunk legtöbbször).
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Swarovski
 
A Swarovski mindenki számára egyet jelent a csillogással, a luxussal. Kevesen tudják, hogy Daniel Swarovski Csehországban látta meg a napvilágot, Bohémiában, az üveggyöngyök hazájában. Apja szlovák származású üvegmetsző volt, aki egy kicsi manufaktúrát birtokolt. Daniel így beleszületett a szakmába. 1892-ben szabadalmaztatta azt a gépet, mely a kézi csiszolásnál sokkal pontosabb munkát végzett. 1895-ben alapította meg gyárát az osztrák Wattensben, és ekkor indul hódító útjára a Swarovski kristály. 1956-ban fejlesztették ki az AB (Aurora Borealis) bevonatott, mely azóta is a legnépszerűbb swarovski bevonat. A Swarovski cég nem csak a divatiparban tevékenykedik,  csiszolási technikájuk sokféleségének köszönthetően, ma már jelentős erőt képviselnek az optikák piacán is. Mindemelett saját ékszer kollekcióval is rendelkeznek, de nem felejtkeztek el az alkotókról sem. A Swarovski Elements a mai napig újabb és újabb termékeket dob a piacra.
 
 
Mi, gyöngyfűzők két terméküket használjuk legtöbbször:
 
Swarovski gyöngyök:
Legtöbbször a bicone változatot, vagyis a „kúpos” formájút. Ez 2,5 mm és 6mm közötti nagyságban lehet kapni. Amiből érdemes többet venni az a 3 és a 4mm-es. Ezeknek darab ára 25 Ft-tól indul. A legtöbb mintához elég 20-30 darab, vagy kevesebb, de vannak igazi „swari zabáló” minták. Az áruk miatt nagyon át kell gondolni, hogy megéri-e a befektetést, főként, ha eladásra szánjuk az ékszert. Én egy kicsit visszafogottabb Swarovski-felhasználó vagyok, és a kevesebb néha több elvet követem, de ez egyéni ízléstől függ.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A másik széles körben használt termék a rivoli.  Ezen a ponton kitérnék a rivoli és kaboson közötti különbségről. Nem másról van szó, mint a csiszolás „mintájáról”: a rivoli a klasszikus kúpos formájú, míg a kaboson szót a nagyobb méretű kövek esetében és a különböző formákra (pl:navette)  alkalmazzák, ésközepén „laposra” van csiszolva. A képen jól látható a különbség.
 
 
Rivoli
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kaboson - nem saját kép
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Külön fém foglalatot is lehet hozzájuk kapni, és annak segítségével lehet őket befoglalni, ez különösen a Biloba típusú ékszerekre jellemző (lesz róluk szó!), de önmagában peyote vagy RAW technikával is befoglalhatóak (erről is lesz szó a későbbiekben).
Áruk nagyon különböző, függ a mérettől és a bevonattól is. Kisebb méretűeket már 250 Ft-tól is lehet kapni, de egy különlegesebb, nagyobb darabért 1000 forinton felül is elkérnek.
 
Meg kell még említeni, hogy a Swarovski is gyárt tekla gyöngyöt. Ám ára jóval magasabb a cseh teklánál, és Magyarországon egyelőre nem terjedt el, inkább netes boltokban szerezhető be. Össze hasonlítás képppen: egy cseh 8 mm-es tekla átlag ára 15-20 Ft/db körül van, egy Swarovskié ugyan ebben a méretben 45-55 Ft/db áron mozog. Persze egyéni ízlés dolga eldönteni, megéri-e a különbözet, de kezdőknek tökéletes a cseh tekla (én is azzal dolgozok).

A következő részben a bevonatokkal foglalkozok, aztán elkezdünk fűzni!