Gyógyító kreativitás

Az alkotó folyamatnak varázslatos ereje van, melyet Csíkszentmihályi Mihály flow élménynek nevezett el. Ilyenkor feloldódunk az alkotás örömében, kizárva a külvilágot és az időt, miközben lelkünk legrejtettebb zugainak adunk kézzelfogható formákat és színeket. Ha a kreatív tevékenység élményét megosztjuk egymással, agyhullámaink összehangolódnak, harmóniába kerülünk a másikkal: mindez jó hatással van kapcsolatainkra is.

 

Az ilyen pillanatok átsegíthetnek bennünket érzelmi viharokon, az élet adta nehézségeken, egy fantáziánk által szabadon készített „munka” megmutathatja a számunkra járható utat, ha figyelünk rezdüléseinkre. Képességeink és lelkünk  egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltételei a gyermekkori és felnőttkori alkotó tevékenységek: ezek ugyanis aktiválják a jobb agyféltekét, ahol többek között az érzelmek és a kreatív gondolkodás lakik. A tanulmányi teljesítményhez szükséges képességek kibontakoztatása mellett a gyermekkel együtt eltöltött alkotó pillanatok erős kötődést és intimitást vihetnek a kapcsolatba.

 

Sokan tudják rólam, hogy képzőművész családban nőttem fel, ahol mindig mindenki alkotott valamit, a létrehozás, önkifejezés része volt a mindennapjainknak, és ma is fontos része az életemnek, a munkámnak.

 

Nálunk mindenkinek volt hobbija, rengeteg „felesleges” holmija: gyöngyök, festékek. Bármire volt szükségünk, csak bementünk édesapám műhelyébe, ahol mindig megkaptuk a megfelelő segítséget.

 

 

Ezekből az élményekből táplálkozva – rengeteg hobbival, szerteágazó érdeklődéssel, és mély empátiás igénnyel – felnőttként hivatásnak olyan területet választottam, melyben segítségére lehetek az embereknek problémáik megoldásában, elkísérve őket lelkük fonalán a saját megoldásaik felé. Ezen az úton az együttgondolkodás és a beszélgetések során gyakran veszem segítségül a fantázia, kreativitás és képzőművészet eszközeit, melyek a szimbólumok erejével segítenek feltárni rejtett értékeinket, képességeinket, félelmeinket és vágyainkat. 

 

A régi emberek még ismerték a zene, a tánc és a képzőművészet jótékony hatásait a stressz, gyász vagy öröm levezetésére, feldolgozására. Mai felgyorsult és elgépiesedett világunkban sajnos már sokkal kevesebb idő és energia jut arra, hogy rátaláljunk önmagunkra valamilyen kreatív önkifejezés által vagy, hogy felszabadultan együtt alkossunk gyermekeinkkel, barátainkkal, aminek következtében sokkal több a stressz okozta betegség és lelki probléma. Lelkünk igényei azonban nem változtak ilyen gyorsan. A gyermekekben ma is ott él a vágy, hogy rajzoljanak, fessenek, gyurmázzanak, együtt alkossanak, munkálkodjanak azokkal, akiket szeretnek. Ezáltal alkotva meg önnön képüket mások tükrének fényében.

 

Ezért most arra kérlek, hogy mielőtt gondolataim végére érsz, hunyd be a szemed, képzeld el a te virágod, amely bárhol lehet a világban. Ha megtaláltad, fesd le egy lapra úgy, ahogy a lelkedben tükröződött. Majd gondold végig a következőket:

 

Milyen körülmények között él ez a virág? Egyedül van, vagy társakkal él? Mire van szüksége az egészséges fejlődéshez? Vannak kártevői? Milyen a felépítése: szára, gyökere, levele, virága?

 

Ha ezt mind átgondoltad, képet kaphatál saját magadról: erősségeidről, gyengeségeidről, szükségleteidről, vágyaidról és a világról alkotott képedről és abban elfoglalt helyedről. Remélem gondolataimmal tovább vittelek az úton, melyre az alkotás örömével léptél.