Rendben A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához.
Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztató

Festőnövények: fessünk növényekkel, természetesen / 1.

szerző: Szaszi
publikálva: 2013. március 27.


Reneszánszát élik a természetes alapanyagok használata, a természetesség és természet közeli lét. Lassan felelevenítjük nagyanyáink örökségét, a szappanfőzést, a különféle régi elfeledett ízeket, technikákat, a szövést, a fonást… többek között a növényekkel való festést is.

Ha a növényekkel való festésről beszélünk, nagyon sokaknak először a tojásfestés jut eszébe. Nem csoda, hiszen az elsők között van, amit házilag és könnyen kivitelezhetünk – így húsvéthoz közeledve a tojásokat  hagyma héjból készült festőlében főzve színezhetjük lilára vagy barnáspirosra.

 

A legtökéletesebb festőnövények felismeréséhez sok-sok nemzedék tapasztalatára volt szükség. Tudni kellett, mikor kell begyűjteni, hogyan kell tárolni, lehet-e termeszteni az adott növényt. Egy jó festőnövény alapvető tulajdonsága, hogy könnyen kinyerhető belőle a festékanyag, és festés után az anyag sokáig megőrzi a színét anélkül, hogy kifakulna fény vagy nedvesség hatására.

 

Aki manapság szeretné kipróbálni a növényi alapú festékkészítést, számos akadályba ütközik. Egyrészt a hétköznapi tudástárunkból szinte teljes mértékben hiányzik az ehhez szükséges ismeret, és sajnos szakirodalomban se nagyon válogathatunk.

 

A témát a nagyközönségnek bemutató legfrissebb, A festőnövények című kiadvány, még 1989-ben jelent meg a már említett Kemendi Ágnes tollából, Csókos Varga Györgyi néni 1995- ben Festés, szövés című könyve, majd 2008-ban Festékeskönyv című kiadványa (amit mai napig lehet kapni és sok hasznos dolog van benne).

 

 

Ezenkívül Nagy Mari – Vidák István: A gránátalma színei, és Olyan kék mint az ég című kötete, ami a nemezelők alapkönyve főleg gyapjú festéssel foglalkozik, adhat támpontot, segítséget.

 

Nos, ha megvan a tudás, akkor menjünk és szerezzünk növényeket.

 

Ha a természetben keresgélünk, akadályba ütközhetünk, mert ma már nagyon sok növény védett vagy fokozottan védett, így a természetben való gyűjtése tilos.

 

Amennyiben szerencsénk van, és lehetőségünk nyílik nem védett festőnövény gyűjtésére, akkor sem árt az óvatosság: ne essünk neki a bokroknak, fáknak, ne kopaszítsuk le azokat teljesen, hagyjunk az utánunk érkezőknek és nem utolsó sorban a madaraknak. Hiszen számos festésre alkalmas termés létfontosságú téli tápláléka a madarainknak. Az erdőben, a parkokban, de akár a saját kertünkben, háztartásunkban is számos olyan növényt találhatunk, amelyek nem csupán szemet gyönyörködtetők, vagy épp gasztronómiai élvezetet nyújtanak, hanem arra is kiválóan alkalmasak, hogy festéket nyerjünk belőlük.

 

Ilyenek például a hagymahéj, sárgarépa, lilakáposzta, kurkuma, sáfrány, , dió burka, levele.

 

Gyűjtés, szárítás:

A legtöbb növény frissen szedve vagy megszárítva egyformán használható.
A növényeket árnyékos, szellős helyen szárítsuk meg, elterítve, illetve csokorba kötve, felakasztva. A napsütés kiveszi a színüket! Akár így, akár felaprítva, vászonzsákba téve tárolhatjuk a felhasználásig. A frissen szedett bogyós terméseket mélyhűtőben is eltarthatjuk.


Csak természetes eredetű textilanyagokat fessünk a festőnövényekkel, mert a növényi színezékek a műszálakat nem fogják be maradéktalanul.

 Festés:

A textilt először beavatjuk, vagyis lúgos vízben kifőzzük. Ettől a textilszálak felpuhulnak, és könnyebben isszák majd be a festőlevet. Az előkészítést szappanos vízben végezzük. Tíz dkg gyapjúra vagy pamutra 3-4 liter vizet számíthatunk, ebben előzőleg feloldunk negyed darab mosószappant. A nyers gyapjút lassú tűzön fél óráig melegítjük, a pamutot egy óráig erősebben főzzük benne. Kifőzés után az anyagot hideg vízben többször kiöblítjük.

A festést jól tisztítható, zománcos falú fazekakban, vödrökben végezzük. Az átszűrt festőlébe nedvesen tesszük bele a textilanyagot, és addig főzzük, amíg a kívánt színárnyalatot el nem éri. Tartósabb lesz a színezés, ha a textilt a festőlében hagyjuk kihűlni, majd a fazekat többször visszatesszük melegedni a tűzhelyre. Ezt a műveletet akár egy-két napig ismételgethetjük.

 

Sötétebb színárnyalatot kapunk, ha a megfestett anyagot kicsavarjuk, öblítés nélkül megszárítjuk, majd visszatesszük a lébe, és ismét felfőzzük.

 

A színezés tartóssága nagymértékben függ a festőlé savhatásától. Míg a gyapjú és a selyem festésekor ecetet kell adni hozzá, addig a pamut, len vagy kender színezésekor a konyhasó adagolása hoz tartósabb színt.
A festőnövények nagy része a gyapjút, selymet és pamutot közvetlenül is színezi, de a színek általában nem tartósak, mosáskor könnyen kioldódnak az anyagból.
 

Tartósabb a festés,ha a textilt valamilyen fémsó (timsó, réz-, vagy vas-szulfát) oldatába tesszük.
 

Pácolhatunk festés előtt, közben vagy utána is. Aszerint, hogy milyen fémsót alkalmazunk, ugyanazzal a színezékkel más-más színt érhetünk el. Ha festés előtt pácolunk, a fémsót előbb kevés meleg vízben feloldjuk, majd ezt a tömény oldatot vízzel hígítjuk. Az előkészített, beavatott textilt ebben a páclében kb. 30-60 percig főzzük, majd alaposan kiöblítjük. Festés közbeni pácolásnál a fémsó külön elkészített tömény oldatát keverjük a festőlébe, és csak utána helyezzük bele a nedves textilanyagot. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjon feloldatlan vegyszer a fazék alján, mert foltos lehet miatta a festés! Festés utáni pácolásnál a már színezett textilt kicsavarjuk, és öblítés nélkül tesszük az elkészített páclébe, 30-40 percig főzzük, kiemelés, csavarás után öblítjük.

 

A legtisztább színeket a festés előtti pácolással érjük el. A festőlevet és a pácoldatot többször is felhasználhatjuk, így egyre halványuló színárnyalatot kapunk. A vegyszereket minden alkalommal pótoljuk, az eredeti mennyiségnek kb. a felét adjuk hozzá.
A magas cseranyagtartalmú növényi részek, például a tölgygubacs, tölgyfakéreg, az éger-, a lucfenyő- és nyírfakéreg, a cserszömörce levele külön pácolás nélkül is tartós barna színeket adnak. Ezért, más növényekkel együtt főzve, a színezékek megkötésére használhatók, különösen növényi szálakon. Számítanunk kell azonban arra, hogy az eredeti színeket barnítják.

 

Timsó (kálium-alumínium-szulfát): színtelen, kristályos vegyület, a színeket alapvetően nem változtatja meg, de élénkebbé, teltebbé teszi.
10 dkg gyapjúhoz: 3-4 l víz; 1-1 1/2 evőkanál timsó (25 g)
10 dkg pamuthoz: 3-4 l víz; 2-3 evőkanál timsó (50 g)
 

Rézgálic (réz-szulfát): kék színű kristályos anyag, mérgező, óvatosan bánjunk vele! A sárga színeket zöldre változtatja; sötétebb árnyalatot ad a világosbarna színeknek; fekete színhez is használhatjuk.
10 dkg gyapjúhoz: 3-4 l víz; 1/2 evőkanál rézgálic (10 g)
10 dkg pamuthoz: 3-4 l víz; 1 evőkanál rézgálic (20 g)

Vasgálic (vas-szulfát): sötétíti a színeket, egészen a feketéig. Vigyázni kell vele, nagyobb mennyiségben szétmarhatja a textilt, erős szer!
10 dkg gyapjúhoz: 3-4 1 víz; 1/4-1/2 evőkanál vasgálic (5-6 g)
10 dkg pamuthoz: 3-4 l víz; 1/2 evőkanál vasgálic (8-9 g)

A pácként alkalmazott fémsók szájba, bőrbe jutva mérgeznek. Ezért kézzel ne fogjuk meg, valamilyen, csakis erre a célra használt műanyag kanállal vegyük ki az üvegből. A vegyszereket tartsuk olyan helyen, ahol gyermek nem férhet hozzá, és nem keveredhet élelmiszerrel.

 

Folytatása következik!



Cimkék: öko, természetes, hagyomány, házi_praktika, rusztikus, otthon, textil, csináld_magad, DIY


Hozzászólások:


zoldeszti
bolt | profil
Egyszerűen csak köszönöm!
Nagyon örültem ennek a cikknek :)

Hozzászólás dátuma: 2013. március 28.

serendipity
bolt | profil
Csak megerősíteni tudom az előttem szólókat... hasznos és érdekes a cikk, nagyon jó a témaválasztás !! Gratulálok hozzá ! Magam már festettem házilag, és bizton állíthatom, hogy nincs szebb a természet adta színeknél, tulajdonképpen elrontani sem lehet a dolgot, maximum kicsit más árnyalatot kapunk, mint amit elképzeltünk, de lehet, hogy az sokkal szebb lesz :)!

Hozzászólás dátuma: 2013. március 27.

sipmuhely
bolt | profil
Én a magam részéről nagyon tudom becsülni az olyan alkotókat, akik megőrzik - s alkalmasint meg is osztják másokkal - ezeket a fortélyokat. Várjuk a folytatást!

Hozzászólás dátuma: 2013. március 27.

Muminna
bolt | profil
Jaj,nagyon tetszett ez a cikk!Pusztán olvasni is jó volt,az én szívem mindig megmelengeti,ha hagyományörző vagy temészetes alapanyagokkal kapcsolatos technikák rejtelmeibe pillanthatok be.Ugyan jelenleg nincs lehetőségem kipróbálni a természetes festést,de kíváncsian várom a folytatást,mert egyszer biztosan alkalmazni szeretném!Köszönet a szerzőnek! :)

Hozzászólás dátuma: 2013. március 27.