Rendben A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához.
Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztató

December 13. - Luca napja

szerző: KisdioStudio
publikálva: 2014. december 12.


Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához. A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja

 

 

A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti „hajnalban született”. 

A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott; hozzá fohászkodtak a különféle szembetegségben szenvedők, a földművesek és a kézművesek akik valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoztak. 

Arról, hogy ki volt Luca, eltérőek a vélemények: gyakran azt mondták róla, hogy boszorkány, de azt is hallottuk, hogy szűz volt. 

 

A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának. 

 

 

A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet kilenc féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták.

 

A hagyományos Luca széke 13 napig készült, minden nap kellett kicsit dolgozni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!” Rá állva a szék tulajdonosa megláthatta a falu boszorkányait az éjféli misén (aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején).

 

Azonban, ha a boszorkányok is meglátták, és üldözőbe vették őt, menekülés közben mákot szétszórva a háta mögött, időben hazaért, hogy elégethesse a széket. A boszorkányoknak közben a mákot kellett felszedegetniük az útról.

A hagyomány szerint Luca napján nem szabad semmi házimunkát végezni; ha ezt valaki megszegi, bizony súlyos büntetés lesz az ára. 


Tilos volt ezen a napon szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét. Nem szabadott sem mosni, sem kenyeret sütni, a betegségeket pedig csak vesszőzéssel lehetett elűzni. 

Egy másik kedves hagyomány a Luca búza ültetés. Luca napján este, különböző méretű cserepekbe búzát ültetünk, ami valóban kikel karácsonyra. Nagyon szeretem, mert szép dísze az ünnepi asztalnak, mindig állítunk bele gyertyát és szalaggal átkötjük a cserepet.

Ha sok és zöld a búza,  bőségesnek ígérkező évnek örülhetünk.

 

A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

 

 

A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a lucázást, amelynek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak. Ezen a napon jósoltak is.

 

A legnépszerűbb jóslási forma a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött, előzőleg nevekkel ellátott cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban.

 

Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett menjen a hajadon a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány. 

 



Cimkék: advent, karácsony, luca_napja


Hozzászólások:


sipmuhely
bolt | profil
Akkor nyilván akadt olyan férjhez menni vágyó leányzó, aki eme "óldöngető jósművelet" közben okosan kímélte a lábát, lábbelijét... :)

Köszönjük a cikket, kedves és színes összefoglaló! :)

Hozzászólás dátuma: 2014. december 17.